avagy tulajdonképpen nem szeretem a polblogokat de....
-Rosszabbul élünk mint négy éve-
Ezek a plakátok jönnek velem szembe nap mint nap az utcán és sulykolják belénk kishitűségünket. Nem szeretem a politikai blogokat. De el kell mondanom hogy ettől a plakátsorozattól rosszul vagyok. Annyira magyar annyira súlykolja bekénk kishitűségünket, csalódotságra nevel minket, hogy tovább erősödjön nemzetünk érzése hogy mi senkik vagyunk, hogyy nekünk nem jó. Kevés olyan nép van mint mi. Sírni azt tudunk. Hogy nem jó. De miért nem tudjuk egyszer kimondani soha mi itt hogy most jó. Miért van az hogy soha semmilyen helyzetben nem tudunk örülni annak ami van? Mert azt mondjuk persze van munkám de ... persze van pasim/csajom/ de.. persze van kocsim de... persze van rádiótelefonom de.. Mindíg sír a magyar. Nem tudok olyan beszélgetést hallani ahol nem panaszkodunk. És az ilyen plakátok meg aztán még rá is teszenek. Mert azért nézzünk körül. Tényleg rosszabbul élünk? az elmult tíz évben lecserélődött a teljes gépkocsipark, a sok mobiltelefon a.. de nem sorolom. Biztos élhetnénk jobban is mint most. De tényleg ezeket a szomorú statisztákat kell nézni? -hogy rosszabbul élünk mint négy éve- Én nem szeretném. Csak sajnos nekem is kell.